Pásztói Múzeum

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Pásztói Múzeum 2025.04.18 – 04.21. között zárva tart.

Köszönjük megértésüket!

A látványraktár egyik legszebb opálja

Az opál valaha keresett drágakő volt, már az ókori emberek is nagy becsben tartották. A görögök, római, egyiptomiak egyaránt értékelték ezt a szivárványszínben játszó követ. Marcus Antonius római hadvezér egy különösen értékes opállal kívánta meglepni szerelmét, Kleopátrát. Az ásvány tulajdonosa (egy gazdag szenátor) azonban semmi pénzért nem volt hajlandó megválni a darabtól, inkább száműzetésbe vonult.

Lelőhelyek régen és ma

A középkori Magyarország valóságos opál-nagyhatalom volt: a Felvidéken kitermelt nemesopál a világ számos pontjára eljutott. Ez a virágzás egészen az 1800-as évek második feléig tartott, amikor a piacot elárasztotta az Ausztráliából nagy mennyiségben érkező, olcsóbb, de gyengébb minőségű opál. A hazai termelés mind inkább visszaszorult, majd 1920-ban meg is szűnt. Így ért véget a történelmi Magyarország „opálkora”. Hazánk mai határain belül is előfordul az opál: a Börzsönyben, Cserhátban, Mátrában, a Zemplénben és a Tokaji-hegységben egyaránt találkozhatunk vele. A Pásztói Múzeum gyűjteményében lévő, fentebb bemutatott példányok Gyöngyösorosziból származnak. Múltjuk meglehetősen kalandos: Lipthay Béla korábbi gyűjtéséből kerültek az általa létrehozott Nógrád Megyei Természettudományi Gyűjteménybe, Balassagyarmatra. Halálát követően a gazdátlanná vált gyűjtemény átkerült Pásztóra. Többszöri kényszerű költözést követően 1997-ben nyertek végleges elhelyezést a mai múzeumnak helyen adó kolostorépületben. Jelenleg a pincében kialakított látványraktárban tekinthetők meg, számos dekoratív ásvány és kőzet társaságában.

Opál a Pásztói Múzeum gyűjteményében

Viaszopál a Pásztói Múzeum gyűjteményében

A színek mögött rejtőző kémia és fizika

Különleges ásvánnyal állunk szemben: az opál tulajdonképpen víztartalmú kovasav, mely kémiailag a SiO₂.nH₂O képlettel írható le. Így már nem nehéz kitalálni, hogy az oxidok-hidroxidok csoportjába tartozik. Kristályszerkezete amorf, vagyis hiányzik az ásványokra amúgy jellemző rendezettség, szabályosság. Emiatt szerkezetileg inkább a folyadékokra hasonlít, gyengén kristályosodott kolloidnak tekinthető. Megjelenését tekintve az opál elég változatos: a nemesopál tejfehér vagy fekete, gyakran csillog (opalizál), míg a tűzopál nevéhez méltóan vöröses-narancsos színű, és nem feltétlenül színjátszó. A közönséges opál egyáltalán nem csillog, szürke, fekete vagy zöld színben fordul elő. Az ásvány színét a benne előforduló szennyeződések határozzák meg: a vas-oxid például a vörös, a nikkel pedig a zöld színért felelős. Az átlátszóság mértéke szintén széles skálán mozog: az üvegfényű (átlátszó) példányok a leggyakoribbak, de előfordulnak teljesen átlátszatlan (opak) példányok is.

Májopál a Zemplénből

A színjátszás okát az ásvány belső szerkezetében találjuk: az apró, emberi szem számára láthatatlan (mintegy egytized mikron nagyságú, azaz 0,0001 milliméteres) szilikátgömbök jelenlétéből adódik. Amennyiben ezek a gömböcskék egyforma méretűek és szabályos térbeli elrendeződést mutatnak, ún. diffrakciós rácsot hoznak létre. Az ásványra eső fény elhajlása, szóródása és törése felelős a színjátszó, irizáló csillogásért, mely a megfigyelés szögétől függően is változik. A jelenséget hétköznapi szóval opalizálásnak vagy opaleszcenciának nevezzük.

Nemesopálok a szlovákiai vörösvágási bányából. (Forrás: Wikimedia Commons, licensz: CC BY-SA 4.0)

A megkövesedett fáktól a faopálig

Az opál alacsony hőmérsékleten válik ki a szilíciumban gazdag vizekből, tehát hidrotermális eredetű. Ha a kovasav elhalt fák szöveteit itatja át, faopál keletkezik. Ilyenkor a növényi szövetek teljesen konzerválódnak: a kihűlést követően szilárd, nehéz kővé változik át a korhadt fadarab, csiszolt felülete pedig opálhoz méltóan gyönyörűen csillog. Gyakorlatilag egy megkövesedett fáról beszélhetünk, ahol a szöveteket opál tölti ki.

Faopálok a Pásztói Múzeum gyűjteményében (balra: Lipthay Béla gyűjtése Nógrádszakálból; jobbra: kétszikű növény maradványait őrző faopál Buják környékéről)

További érdekességek, információk

A 2025-ös év ásványáról további információkat találsz az alábbi oldalon: https://evasvanya.hu/

Játékos tudáspróba

Ha már kigyönyörködted magad a szebbnél szebb opálokban, itt ellenőrizheted tudásod

A Pásztói Múzeum által meghirdetett „Erdők-mezők virágai a Cserháttól a Bükkig” c. rajzpályázatra számos alkotás érkezett a különböző kategóriákban. Az eredményhirdetés a Múzeumok Éjszakája rendezvényen történik, június második felében. Amíg a szakmai zsűri meghozza döntését, ezzel párhuzamosan szeretnénk közönségszavazásra bocsátani a rajzokat.

A legtöbb szavazatot kapott alkotások (kategóriánként 1-1 mű) készítői közönségdíjban részesülnek. Az alkotások április 15-től személyesen is megtekinthetőek a Múzeum időszaki kiállítóterében. És ha már erre jártok, ne felejtsétek el megnézni a névadó kiállítást sem…

A szavazatokat június 15-ig várjuk az alábbi felületen:

https://forms.gle/vJNxt5yg6CYot64m6

A kiállításra belépőjegyet váltó látogatók a helyszínen is leadhatják szavazataikat. Szeretettel várunk mindenkit a Múzeumban!

Ajándék idő van. Ha valaki egy könnyű erdei sétára vágyik és gyönyörködni szeretne az őszi erdő színeiben, akkor keresse fel a Hármas-forrás-völgyét Ecseg és Cserhátszentiván között. A kék kereszt turistajelzést követve könnyen megközelíthető. Akár kisgyermekkel, vagy négylábú házi kedvenccel is bejárható.

A Szuha-patak, a bővizű Hármas-forrás, a Bézma andezitsziklái és a muflonok bégetése garantálják az idilli környezetet, melyet szerencsére a tömegturizmus még nem tett tönkre.

Érdekel az ásványok világa? Kíváncsi vagy arra, hogyan jönnek létre a színek? Esetleg szeretnél kikapcsolódásképpen egy új világba csöppenni? Akkor ne habozz, gyere el a Pásztói Múzeumba az őszi szünetben! Időszaki kiállításunkon megmutatjuk, hogy milyen a bányák és barlangok mélye UV fényben, megismerkedhetsz a kőzetek és ásványok rejtett birodalmával. Játszunk, kísérletezünk, közben pedig a fényről, színekről és az ásványok felépítéséről is tanulunk. Foglalkozásainkat alkotómunkával zárjuk: készíthetsz fluoreszkáló festményt a bányákban élő világító gombákról, karcképet a kiállításon látott fotók mintájára, de akár kivilágítható papír „kristályt” is vihetsz haza.
Szeretettel várunk október 28-31. között (hétfőtől csütörtökig) foglalkozásainkra, melyek az alábbi időpontban kezdődnek: 10, 12 és 14 óra. Részvételi szándékodat az alábbi elérhetőségeken tudod jelezni: 32/460-194, pasztoimuzeum@gmail.com. A program díja: 1.000 Ft/fő.