Május 11-én vasárnap a sámsonházi Csűd-hegy növényvilágát fedezhették fel az érdeklődők a Pásztói Múzeum munkatársainak vezetésével. A túra célja a virágzásban lévő növények, főleg a bíboros kosborok (Orchis purpurea) fotózása volt, melyekből számos szép példány került lencsevégre. Találkoztunk még nagy pacsirtafűvel (Polygala major), lila ökörfarkkóróval (Verbascum phoeniceum), piros gólyaorral (Geranium sanguineum) és farkasalmával (Aristolochia clematitis) is. A Csűd-hegy tetejéről gyönyörű panoráma tárult elénk a Kis-Zagyva völgyével és a Nyugati-Mátra csúcsaival.
Növényfotók: Pásztói Múzeum; a túracsapatról pedig Szeberényi András készített felvételt.
A Pásztói Múzeum szeretettel várja a növények világa iránt érdeklődőket egy különleges túrára, ahol bemutatjuk hazánk leggyakoribb orchideáit. A résztvevők emellett megismerhetik a sámsonházi Csűd-hegy egyedülálló botanikai és földtani értékeit, valamint a növények fotózására is lesz lehetőség.
A túra közepes nehézségű, időtartama kb. 3 óra. Megfelelő ruházat és túrázásra alkalmas lábbeli viselése ajánlott. A program ingyenes, melyen mindenki saját felelősségére vesz részt.
Az opál valaha keresett drágakő volt, már az ókori emberek is nagy becsben tartották. A görögök, római, egyiptomiak egyaránt értékelték ezt a szivárványszínben játszó követ. Marcus Antonius római hadvezér egy különösen értékes opállal kívánta meglepni szerelmét, Kleopátrát. Az ásvány tulajdonosa (egy gazdag szenátor) azonban semmi pénzért nem volt hajlandó megválni a darabtól, inkább száműzetésbe vonult.
Lelőhelyek régen és ma
A középkori Magyarország valóságos opál-nagyhatalom volt: a Felvidéken kitermelt nemesopál a világ számos pontjára eljutott. Ez a virágzás egészen az 1800-as évek második feléig tartott, amikor a piacot elárasztotta az Ausztráliából nagy mennyiségben érkező, olcsóbb, de gyengébb minőségű opál. A hazai termelés mind inkább visszaszorult, majd 1920-ban meg is szűnt. Így ért véget a történelmi Magyarország „opálkora”. Hazánk mai határain belül is előfordul az opál: a Börzsönyben, Cserhátban, Mátrában, a Zemplénben és a Tokaji-hegységben egyaránt találkozhatunk vele. A Pásztói Múzeum gyűjteményében lévő, fentebb bemutatott példányok Gyöngyösorosziból származnak. Múltjuk meglehetősen kalandos: Lipthay Béla korábbi gyűjtéséből kerültek az általa létrehozott Nógrád Megyei Természettudományi Gyűjteménybe, Balassagyarmatra. Halálát követően a gazdátlanná vált gyűjtemény átkerült Pásztóra. Többszöri kényszerű költözést követően 1997-ben nyertek végleges elhelyezést a mai múzeumnak helyen adó kolostorépületben. Jelenleg a pincében kialakított látványraktárban tekinthetők meg, számos dekoratív ásvány és kőzet társaságában.
Opál a Pásztói Múzeum gyűjteményében
Viaszopál a Pásztói Múzeum gyűjteményében
A színek mögött rejtőző kémia és fizika
Különleges ásvánnyal állunk szemben: az opál tulajdonképpen víztartalmú kovasav, mely kémiailag a SiO2.nH2O képlettel írható le. Így már nem nehéz kitalálni, hogy az oxidok-hidroxidok csoportjába tartozik. Kristályszerkezete amorf, vagyis hiányzik az ásványokra amúgy jellemző rendezettség, szabályosság. Emiatt szerkezetileg inkább a folyadékokra hasonlít, gyengén kristályosodott kolloidnak tekinthető. Megjelenését tekintve az opál elég változatos: a nemesopál tejfehér vagy fekete, gyakran csillog (opalizál), míg a tűzopál nevéhez méltóan vöröses-narancsos színű, és nem feltétlenül színjátszó. A közönséges opál egyáltalán nem csillog, szürke, fekete vagy zöld színben fordul elő. Az ásvány színét a benne előforduló szennyeződések határozzák meg: a vas-oxid például a vörös, a nikkel pedig a zöld színért felelős. Az átlátszóság mértéke szintén széles skálán mozog: az üvegfényű (átlátszó) példányok a leggyakoribbak, de előfordulnak teljesen átlátszatlan (opak) példányok is.
Májopál a Zemplénből
A színjátszás okát az ásvány belső szerkezetében találjuk: az apró, emberi szem számára láthatatlan (mintegy egytized mikron nagyságú, azaz 0,0001 milliméteres) szilikátgömbök jelenlétéből adódik. Amennyiben ezek a gömböcskék egyforma méretűek és szabályos térbeli elrendeződést mutatnak, ún. diffrakciós rácsot hoznak létre. Az ásványra eső fény elhajlása, szóródása és törése felelős a színjátszó, irizáló csillogásért, mely a megfigyelés szögétől függően is változik. A jelenséget hétköznapi szóval opalizálásnak vagy opaleszcenciának nevezzük.
Nemesopálok a szlovákiai vörösvágási bányából. (Forrás: Wikimedia Commons, licensz: CC BY-SA 4.0)
A megkövesedett fáktól a faopálig
Az opál alacsony hőmérsékleten válik ki a szilíciumban gazdag vizekből, tehát hidrotermális eredetű. Ha a kovasav elhalt fák szöveteit itatja át, faopál keletkezik. Ilyenkor a növényi szövetek teljesen konzerválódnak: a kihűlést követően szilárd, nehéz kővé változik át a korhadt fadarab, csiszolt felülete pedig opálhoz méltóan gyönyörűen csillog. Gyakorlatilag egy megkövesedett fáról beszélhetünk, ahol a szöveteket opál tölti ki.
Faopálok a Pásztói Múzeum gyűjteményében (balra: Lipthay Béla gyűjtése Nógrádszakálból; jobbra: kétszikű növény maradványait őrző faopál Buják környékéről)
További érdekességek, információk
A 2025-ös év ásványáról további információkat találsz az alábbi oldalon: https://evasvanya.hu/
A Pásztói Múzeum által meghirdetett „Erdők-mezők virágai a Cserháttól a Bükkig” c. rajzpályázatra számos alkotás érkezett a különböző kategóriákban. Az eredményhirdetés a Múzeumok Éjszakája rendezvényen történik, június második felében. Amíg a szakmai zsűri meghozza döntését, ezzel párhuzamosan szeretnénk közönségszavazásra bocsátani a rajzokat.
A legtöbb szavazatot kapott alkotások (kategóriánként 1-1 mű) készítői közönségdíjban részesülnek. Az alkotások április 15-től személyesen is megtekinthetőek a Múzeum időszaki kiállítóterében. És ha már erre jártok, ne felejtsétek el megnézni a névadó kiállítást sem…
A szavazatokat június 15-ig várjuk az alábbi felületen:
Az alábbiakban közöljük a Magyar Kultúra Napján közzétett feladatsor helyes megoldásait. A sikeres kitöltőknek a megadott email címre küldtünk értesítést. Köszönjük az érdeklődést és gratulálunk a nyerteseknek!
Január 22-én a Magyar Kultúra Napja alkalmából virtuális kiállításlátogatásra és játékra hívjuk látogatóinkat a múzeum Rajeczky-emlékszobájába. Megismerkedünk az utolsó pásztói perjel népzenekutatói munkásságával, a Mátravidéken és az ország más részein gyűjtött népdalokkal. Könyvek, kéziratok, fotók és más személyes tárgyak segítenek felidézni az 1950-es évek gyűjtőútjait. A helyes válaszok beküldőit ingyenes páros múzeumi belépővel jutalmazzuk. Nézz körül náluk és merülj el a népzene világában!
A feladatsor 2025. január 22-én 8 órától éjfélig tölthető ki. A kiértékelést követően a megadott email címen vesszük fel a kapcsolatot a helyes megfejtőkkel, illetve honlapunkon is közzétesszük a megoldásokat.
November 11. kitüntetett dátum a Pásztói Múzeum naptárában: 1901-ben e napon született Rajeczky Benjámin. A sokak által ismert és szeretett „Béni bácsi” életútját három hivatás határozta meg: ciszterci szerzetes, tanár és zenekutató volt egy személyben. Születésének 123. évfordulója alkalmából rendhagyó tárlatvezetéssel és múzeumpedagógiai foglalkozással emlékezünk meg munkásságáról, személyén keresztül bepillantunk a középkori és a modern ciszterci szerzetesek életébe, valamint a középkor egyházi zenéjével, a gregoriánnal is megismerkedünk. A magyar népdal és népköltészet hete alkalmából felidézzük a Béni bácsi által gyűjtött, Pásztó környéki dallamokat.
Tárlatvezetések indulnak november 11-22. között hétköznapokon 14 órától.
Az általános és középiskolás diákok számára különleges múzeumpedagógiai foglalkozással készülünk, mely során megismerkedünk a ciszterci rend történetével, a kolostorok hétköznapjaival. Bepillantunk a gazdálkodó szerzetesek életébe, elkísérjük őket halászni, gabonát őrlünk kézi malommal, majd a középkori orvoslás titkait kutatjuk a kolostorkertekben termesztett gyógynövények segítségével. Foglalkozásunk második felében Béni bácsi életútja kerül a középpontba, megismerjük őt szerzetesként, tanárként és zenekutatóként is. Játékos kísérletek vezetnek el minket a hangok és a zene világába: az emlékszobában a gregorián dallamok mellett népzene is felcsendül majd.
Múzeumpedagógiai foglalkozásainkra előzetes bejelentkezés alapján tudunk csoportokat fogadni november 11-22. között.
Jelentkezés és további információ: Bócsó Anita múzeumpedagógus
Ajándék idő van. Ha valaki egy könnyű erdei sétára vágyik és gyönyörködni szeretne az őszi erdő színeiben, akkor keresse fel a Hármas-forrás-völgyét Ecseg és Cserhátszentiván között. A kék kereszt turistajelzést követve könnyen megközelíthető. Akár kisgyermekkel, vagy négylábú házi kedvenccel is bejárható.
A Szuha-patak, a bővizű Hármas-forrás, a Bézma andezitsziklái és a muflonok bégetése garantálják az idilli környezetet, melyet szerencsére a tömegturizmus még nem tett tönkre.
Érdekel az ásványok világa? Kíváncsi vagy arra, hogyan jönnek létre a színek? Esetleg szeretnél kikapcsolódásképpen egy új világba csöppenni? Akkor ne habozz, gyere el a Pásztói Múzeumba az őszi szünetben! Időszaki kiállításunkon megmutatjuk, hogy milyen a bányák és barlangok mélye UV fényben, megismerkedhetsz a kőzetek és ásványok rejtett birodalmával. Játszunk, kísérletezünk, közben pedig a fényről, színekről és az ásványok felépítéséről is tanulunk. Foglalkozásainkat alkotómunkával zárjuk: készíthetsz fluoreszkáló festményt a bányákban élő világító gombákról, karcképet a kiállításon látott fotók mintájára, de akár kivilágítható papír „kristályt” is vihetsz haza. Szeretettel várunk október 28-31. között (hétfőtől csütörtökig) foglalkozásainkra, melyek az alábbi időpontban kezdődnek: 10, 12 és 14 óra. Részvételi szándékodat az alábbi elérhetőségeken tudod jelezni: 32/460-194, pasztoimuzeum@gmail.com. A program díja: 1.000 Ft/fő.
