Tájékoztatjuk Önöket, hogy múzeumunk 2023.05.27-2023.05.29-ig Zárva tart.
2023.05.30-tól a megszokott nyitva tartási időben várjuk Önöket szeretettel.
Köszönjük megértésüket!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy múzeumunk 2023.05.27-2023.05.29-ig Zárva tart.
2023.05.30-tól a megszokott nyitva tartási időben várjuk Önöket szeretettel.
Köszönjük megértésüket!
A Föld Napját hagyományosan néhány közeli földtani nevezetesség fotójával ünnepeljük.
Az idei kollekcióban összegyűjtött képződmények – az Ilona-völgyi vízesés kivételével- valamennyien a korai miocén korú Pétervásárai Homokkő Formációhoz kötődnek, mely Nógrádban és Hevesben nagy területen előfordul. A kőzet egy olyan tengerben ülepedett le, melyben erős volt a tengerjárás (apály-dagály keltette áramlások).
Intézményünk igazgatója 2023. március 28-án a Magyar Tudományos Akadémián átvette az AKADÉMIAI DOKTORI OKLEVELÉT.
A nyár folyamán négy fordulóval összesen két tonna ősmaradvány-tartalmú üledéket szállítottunk Hidas-Bányatelepről Pásztóra. Szeptember végére elkészültünk az iszapolással és november végére az anyag aprólékos válogatását is befejeztük. A válogatás nagy türelmet igénylő munkáját a múzeum munkatársai, a nyári diákmunkások és Horváth Ida Phd. hallgató vállalta magára.
Most megmutatjuk a munka főbb állomásait és a legfontosabb leleteinket:
A tudományos feldolgozómunka még folyik, de az már bizonyos, hogy a fenti rágcsálók nagy valószínűséggel a 14-13 millió éves késő bádeni korszakra utalnak.
A terepi gyűjtőmunka engedélyezéséért ezúton is köszönettel tartozunk Wekler Ferenc úrnak.
Pásztó, 2022 november 28-án, Dr. Hír János
A megszokott nyitva tartással működünk, de szíveskedjenek melegen öltözni, mert a kiállítótereinket csak nagyon szolidan tudjuk fűteni.
A gyermekfoglalkozásokat ” Utazik a múzeum” című programsorozat keretében a tanintézményekben tudjuk megtartani!
Október 17-től megkezdődött a Galéria rekonstrukciója. A kiállítást lebontottuk, de annak egy részét, a Pásztóval kapcsolatos grafikákat, a kerámiákat és a könyvillusztrációkat a múzeum főépületének emeletén elhelyeztük , így azok a rekonstrukció alatt is megtekinthetők.
Mintavétel Hidas Bányatelep közelében
Az áprilisi mecseki próbamintázás sikeres volt, mivel Hidas közelében egy 12 kg-nyi próbamintából 2 db kisemlősfog is előkerült. Ennek nyomán május 26-án és 27-én 47 zsáknyi mintaanyagot gyűjtöttem és szállítottam Pásztóra. Az anyag iszapolása rövidesen kezdődhet, de a mintát előzőleg alaposan ki kell szárítani. Ez a privát udvaromon zajlik.
Dr. Hír János
Próbamintázás a Keleti-Mecsekben
A Pásztói Múzeum tudományos profilja immár három évtizede a miocén korú kisgerincesek gyűjtése és feldolgozása. Ennek során saját módszert dolgoztunk ki a lelőhelyek felkutatására és mintázására (mivel az aprógerinces maradványok a terepen szabad szemmel általában nem láthatók).
Észak-Magyarországon eddig jelentős leletegyütteseket tártunk fel Sámsonháza, Mátraszőlős, Litke, Kozárd közelében, a Felsőtárkányi-medencében, valamint a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeummal együttműködve a Partium területén is Tasád/Tăşad, Vércsorog/Vârciorog és Kőalja/Subpiatră határában.
Jelen pályázat keretében lehetőségünk nyílt arra, hogy a Dunántúlon is vizsgálódhassunk. Ennek első lépése volt, hogy a Keleti-Mecsek területén néhány miocén korú édesvízi üledéket próbamintázhassunk. Ha a próbaminták iszapolása sikerrel jár (lesz benne gerinces ősmaradvány), akkor nagyobb tömegű minta begyűjtése is indokolt lesz, ami már nagyobb számú leletanyagot ígér.
Sebe Krisztina, a Pécsi Tudományegyetem oktatója volt az, aki elvezetett a Szászvár, Máza és Hidas közelében található előfordulásokhoz. Hathatós szakmai támogatását ezúton is köszönöm.
Dr. Hír János
A Föld Napjának tiszteletére néhány kevésbé ismert földtudományi érdekességet mutatunk be a környékről. Fotók : Dr. Hír János
Bárna, Kis-kő: bazalttufa kúpja.
Bárna, Kis-kő: Bazalttufából kimálló piroxénkristályok.
Törésvonal mentén létrejött vetősík a karancsberényi Homorú-völgy andezitbányájában.
Andezitláva és lávaagglomerátum a felhagyott kőfejtőben Jobbágyi közelében.
Apci bányató. Egy felhagyott bányaudvarban összegyűlt víz révén jött létre. Ma már kedvelt kirándulóhely. A benne való fürdés azonban nem ajánlott, sőt életveszélyes.
A szentkúti Vadász-gödörben feltáruló miocén korú tengeri üledékek.
A szentkúti Betyár-barlang bejárata. A miocén korú Lajtamészkő kevéssé alkalmas karsztosodásra, ill. barlangképződésre. Ez a barlangüreg ritka kivétel.