Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Pásztói Múzeum 2025.06.21-én a Múzeumok Éjszakája programhoz csatlakozva 15 órától tart nyitva.
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt programjainkra!
28. Őslénytani Vándorgyűlés, 2025
Az őslénytan tudományát művelő magyar kutatók számára minden évben biztos program a rendszerint május végén megszervezett Őslénytani Vándorgyűlés. Idén ez a Zala vármegyei Nova község határában, a Csicsergős szabadidő központban került megrendezésre. A Pásztói Múzeumot Prof. Hír János képviselte.
A vándorgyűlés első napján előadásokat hallgatunk a legfrissebb kutatási eredményekről, míg a második napon a környék rétegtani-, őslénytani nevezetességeit keressük fel egy autóbuszos kirándulás keretében.
Idén a Keszthely közelében található „kártyás homokkövet” fejtő bányát tekintettük meg. A pannóniai korú homokkő a környék kedvelt építőköve volt a római kor óta. Ma már díszítőkőként hasznosítják. Számunkra a benne előforduló levéllenyomatok és puhatestűmaradványok miatt érdekes. A Keszthelyi- egységre jellemző dolomitot a Csókakői murvabányában tanulmányozhattuk. A csontmaradványokat tartalmazó késő miocén keresztrétegzett homokot a zalaszentiváni bányában vizsgáltuk. Zalában a földtudományokban jártas szakemberek számára „kötelező program” a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum. Mi sem hagytuk ki. Köszönjük az Igazgató Úr tartalmas vezetését.
Orchidea-túra beszámoló
Május 11-én vasárnap a sámsonházi Csűd-hegy növényvilágát fedezhették fel az érdeklődők a Pásztói Múzeum munkatársainak vezetésével. A túra célja a virágzásban lévő növények, főleg a bíboros kosborok (Orchis purpurea) fotózása volt, melyekből számos szép példány került lencsevégre. Találkoztunk még nagy pacsirtafűvel (Polygala major), lila ökörfarkkóróval (Verbascum phoeniceum), piros gólyaorral (Geranium sanguineum) és farkasalmával (Aristolochia clematitis) is. A Csűd-hegy tetejéről gyönyörű panoráma tárult elénk a Kis-Zagyva völgyével és a Nyugati-Mátra csúcsaival.
Növényfotók: Pásztói Múzeum; a túracsapatról pedig Szeberényi András készített felvételt.
Orchidea-túra május 11.
A Pásztói Múzeum szeretettel várja a növények világa iránt érdeklődőket egy különleges túrára, ahol bemutatjuk hazánk leggyakoribb orchideáit. A résztvevők emellett megismerhetik a sámsonházi Csűd-hegy egyedülálló botanikai és földtani értékeit, valamint a növények fotózására is lesz lehetőség.
A túra közepes nehézségű, időtartama kb. 3 óra. Megfelelő ruházat és túrázásra alkalmas lábbeli viselése ajánlott. A program ingyenes, melyen mindenki saját felelősségére vesz részt.
Időpont: 2025. május 11. (vasárnap) 9 óra
Találkozó helyszíne: Sámsonháza, hősi emlékmű (GPS: 47.986172360036804, 19.71991695316196)
Jelentkezni az alábbi űrlap kitöltésével lehet:
Egy színjátszó drágakő: az év ásványa az opál
A látványraktár egyik legszebb opálja
Az opál valaha keresett drágakő volt, már az ókori emberek is nagy becsben tartották. A görögök, római, egyiptomiak egyaránt értékelték ezt a szivárványszínben játszó követ. Marcus Antonius római hadvezér egy különösen értékes opállal kívánta meglepni szerelmét, Kleopátrát. Az ásvány tulajdonosa (egy gazdag szenátor) azonban semmi pénzért nem volt hajlandó megválni a darabtól, inkább száműzetésbe vonult.
Lelőhelyek régen és ma
A középkori Magyarország valóságos opál-nagyhatalom volt: a Felvidéken kitermelt nemesopál a világ számos pontjára eljutott. Ez a virágzás egészen az 1800-as évek második feléig tartott, amikor a piacot elárasztotta az Ausztráliából nagy mennyiségben érkező, olcsóbb, de gyengébb minőségű opál. A hazai termelés mind inkább visszaszorult, majd 1920-ban meg is szűnt. Így ért véget a történelmi Magyarország „opálkora”. Hazánk mai határain belül is előfordul az opál: a Börzsönyben, Cserhátban, Mátrában, a Zemplénben és a Tokaji-hegységben egyaránt találkozhatunk vele. A Pásztói Múzeum gyűjteményében lévő, fentebb bemutatott példányok Gyöngyösorosziból származnak. Múltjuk meglehetősen kalandos: Lipthay Béla korábbi gyűjtéséből kerültek az általa létrehozott Nógrád Megyei Természettudományi Gyűjteménybe, Balassagyarmatra. Halálát követően a gazdátlanná vált gyűjtemény átkerült Pásztóra. Többszöri kényszerű költözést követően 1997-ben nyertek végleges elhelyezést a mai múzeumnak helyen adó kolostorépületben. Jelenleg a pincében kialakított látványraktárban tekinthetők meg, számos dekoratív ásvány és kőzet társaságában.
Opál a Pásztói Múzeum gyűjteményében
Viaszopál a Pásztói Múzeum gyűjteményében
A színek mögött rejtőző kémia és fizika
Különleges ásvánnyal állunk szemben: az opál tulajdonképpen víztartalmú kovasav, mely kémiailag a SiO2.nH2O képlettel írható le. Így már nem nehéz kitalálni, hogy az oxidok-hidroxidok csoportjába tartozik. Kristályszerkezete amorf, vagyis hiányzik az ásványokra amúgy jellemző rendezettség, szabályosság. Emiatt szerkezetileg inkább a folyadékokra hasonlít, gyengén kristályosodott kolloidnak tekinthető. Megjelenését tekintve az opál elég változatos: a nemesopál tejfehér vagy fekete, gyakran csillog (opalizál), míg a tűzopál nevéhez méltóan vöröses-narancsos színű, és nem feltétlenül színjátszó. A közönséges opál egyáltalán nem csillog, szürke, fekete vagy zöld színben fordul elő. Az ásvány színét a benne előforduló szennyeződések határozzák meg: a vas-oxid például a vörös, a nikkel pedig a zöld színért felelős. Az átlátszóság mértéke szintén széles skálán mozog: az üvegfényű (átlátszó) példányok a leggyakoribbak, de előfordulnak teljesen átlátszatlan (opak) példányok is.
Májopál a Zemplénből
A színjátszás okát az ásvány belső szerkezetében találjuk: az apró, emberi szem számára láthatatlan (mintegy egytized mikron nagyságú, azaz 0,0001 milliméteres) szilikátgömbök jelenlétéből adódik. Amennyiben ezek a gömböcskék egyforma méretűek és szabályos térbeli elrendeződést mutatnak, ún. diffrakciós rácsot hoznak létre. Az ásványra eső fény elhajlása, szóródása és törése felelős a színjátszó, irizáló csillogásért, mely a megfigyelés szögétől függően is változik. A jelenséget hétköznapi szóval opalizálásnak vagy opaleszcenciának nevezzük.
Nemesopálok a szlovákiai vörösvágási bányából. (Forrás: Wikimedia Commons, licensz: CC BY-SA 4.0)
A megkövesedett fáktól a faopálig
Az opál alacsony hőmérsékleten válik ki a szilíciumban gazdag vizekből, tehát hidrotermális eredetű. Ha a kovasav elhalt fák szöveteit itatja át, faopál keletkezik. Ilyenkor a növényi szövetek teljesen konzerválódnak: a kihűlést követően szilárd, nehéz kővé változik át a korhadt fadarab, csiszolt felülete pedig opálhoz méltóan gyönyörűen csillog. Gyakorlatilag egy megkövesedett fáról beszélhetünk, ahol a szöveteket opál tölti ki.
Faopálok a Pásztói Múzeum gyűjteményében (balra: Lipthay Béla gyűjtése Nógrádszakálból; jobbra: kétszikű növény maradványait őrző faopál Buják környékéről)
További érdekességek, információk
A 2025-ös év ásványáról további információkat találsz az alábbi oldalon: https://evasvanya.hu/
Játékos tudáspróba
Ha már kigyönyörködted magad a szebbnél szebb opálokban, itt ellenőrizheted tudásod
Rajzpályázat – közönségszavazás
A Pásztói Múzeum által meghirdetett „Erdők-mezők virágai a Cserháttól a Bükkig” c. rajzpályázatra számos alkotás érkezett a különböző kategóriákban. Az eredményhirdetés a Múzeumok Éjszakája rendezvényen történik, június második felében. Amíg a szakmai zsűri meghozza döntését, ezzel párhuzamosan szeretnénk közönségszavazásra bocsátani a rajzokat.
A legtöbb szavazatot kapott alkotások (kategóriánként 1-1 mű) készítői közönségdíjban részesülnek. Az alkotások április 15-től személyesen is megtekinthetőek a Múzeum időszaki kiállítóterében. És ha már erre jártok, ne felejtsétek el megnézni a névadó kiállítást sem…
A szavazatokat június 15-ig várjuk az alábbi felületen:
https://forms.gle/vJNxt5yg6CYot64m6
A kiállításra belépőjegyet váltó látogatók a helyszínen is leadhatják szavazataikat. Szeretettel várunk mindenkit a Múzeumban!
Megoldókulcs – Népzenei kincsek a Rajeczky-emlékszobából
Az alábbiakban közöljük a Magyar Kultúra Napján közzétett feladatsor helyes megoldásait. A sikeres kitöltőknek a megadott email címre küldtünk értesítést. Köszönjük az érdeklődést és gratulálunk a nyerteseknek!
Népzenei kincsek a Rajeczky-emlékszobából
Magyar Kultúra Napja a Pásztói Múzeumban
Január 22-én a Magyar Kultúra Napja alkalmából virtuális kiállításlátogatásra és játékra hívjuk látogatóinkat a múzeum Rajeczky-emlékszobájába. Megismerkedünk az utolsó pásztói perjel népzenekutatói munkásságával, a Mátravidéken és az ország más részein gyűjtött népdalokkal. Könyvek, kéziratok, fotók és más személyes tárgyak segítenek felidézni az 1950-es évek gyűjtőútjait. A helyes válaszok beküldőit ingyenes páros múzeumi belépővel jutalmazzuk. Nézz körül náluk és merülj el a népzene világában!
Induljon a séta:
https://www.pasztoimuzeum.hu/2024/10/3d-seta/
A feladatsor 2025. január 22-én 8 órától éjfélig tölthető ki. A kiértékelést követően a megadott email címen vesszük fel a kapcsolatot a helyes megfejtőkkel, illetve honlapunkon is közzétesszük a megoldásokat.
Ugrás a feladatsorra:
https://forms.gle/Gk9EsgX1iYkgTpG8A
Az esemény a Néprajzi Múzeum támogatásával valósul meg.