Március 9-én ismét vezettük a földtudományi játszóházat a Miskolci Ásványfesztiválon. Az érdeklődők mikroszkopizálhattak: előre elkészített dobozokban miocén korú puhatestűeket vizsgálhattak a sztereomikroszkópban.
Válogathattak szarmata korú puhatestűhéjakat iszapolt kozárdi anyagból, amit ajándékként el is vihettek. A legkisebbek ammonitesz alakú ékszereket készíthettek gyöngyfűzéssel.
Kedves Látogatóink!
Múzeumunk március 15-én(péntek) és 16-án(szombat) az ünnep miatt zárva tart.
Kedves Látogatóink!
Múzeumunk szombaton (2019.03.09-én) a Miskolci Ásványbörzén való részvétel miatt zárva tart.
Pásztó városának számos olyan ikonikus személyisége van, akire méltán felnézhetünk.
Fekete József közéjük tartozik. 1936. augusztus 16-án született Pásztón. Ifjúkora a háborút követő nehéz évekre esett, amikor ebben az országban ma már elképzelhetetlen szegénység volt. Már a középfokú tanulmányok végzése is keveseknek adatott meg.
Akkoriban indult Pásztón egy középiskolai osztály, amiből később gimnázium fejlődött.
Fekete József az első tanulók között volt. Egyik meghatározó és őt inspiráló tanáregyéniség volt akkoriban a pályakezdő Székely András, aki rövidesen az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének professzora lett és a Mátra egyik legkiválóbb ismerője volt. Az ő biztatására került a gödöllői Agrártudományi Egyetemre, melynek 1955 és 1961 között hallgatója volt és amelyet kitüntetéses oklevéllel végzett el. Ez után következett a szakmérnöki képesítés. 1961-től nyugdíjazásig (2006) Agrártudományi Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszékének munkatársa volt. 1969-ben kandidátusi fokozatot, majd 1991-ben akadémiai doktori fokozatot nyert.
1969-től 1973-ig tanácsadó szakértőként dolgozott Kubában. A kubai évek meghatározók voltak számára. Megismerkedett a trópusi talajok sajátosságaival és a hozzájuk igazodó agrotechnika kifejlesztésében dolgozott. Munkája mellett ismerkedett meg a tenger élővilágával. Egy egyedül álló gazdagságú tengeri puhatestű gyűjteményt állított össze, melyet 2013-ban a Pásztó Múzeum részére adományozott. 2017 június 5-én, életének 81. évében hagyott itt bennünket örökre.
Életpályáját az a két közeg határozta meg, amely döntő fontosságú az emberiség túlélése szempontjából: a termőtalaj és a tenger. Ezek termőképességének, tisztaságának és produktivitásának megőrzése kulcsfontosságú az emberiség élelmezésének biztosításához.
Szabad idejében festett. A nógrádi várakat ábrázoló sorozata látható a kiállításban.
Életének tehát három legfontosabb vonulatát: a szakmai pályafutást, a tengeri puhatestű gyűjteményt és a képzőművészeti tevékenységét egyaránt bemutatjuk a kiállításban.
És végül álljon itt egy mai kor emberének szánt megszívlelendő figyelmeztetése:
„ A modern ember reményei, törekvései és cselekedetei mind az anyagi világra összpontosulnak. Alig van értéke, vagy teljesen értéktelen számára mindaz, ami nem számszerűsíthető, nem mérhető, pénzben ki nem fejezhető. Ami megfoghatatlan, kívül esik az érdeklődési körén. A természettől nagyon messzire szakadt, és ami a természetben, vagy a természet fölött van, az eszébe sem jut. Nem fogadja be a természet szépségét, nem óvja eléggé, sokkal inkább szennyezi és rombolja azt. Pedig már Marcus Aurelius római császár is figyelmeztetett: Ha úgy cselekszel, hogy tevékenységed mindig összhangban áll a természettel, akkor boldogan élsz.”
Január 31. Csohány Kálmán születésnapja. 1925-ben ezen a napon látta meg a napvilágot.
Ha élne 94. éves lenne. Kevesek kiváltsága, hogy ezt a kort megérje. Ő sajnos fájdalmasan korán, 55 évesen távozott el tőlünk. Ugyanakkor ránk hagyott egy fantasztikus gazdagságú képzőművészeti gyűjteményt.
Halála után hosszú, bizonytalanságokkal teli évek következtek. A gyűjteménynek még az elhelyezését sem sikerült megoldani. Az áttörés 2001-ben következett be, amikor a város akkori vezetése és Sisák Imre akkori polgármester úr eldöntötték, hogy a „múzeum téri óvoda” épületét a Csohány életmű bemutatása céljából felújítják. Azóta minden évben itt ünnepeljük a születésnapot és a Kálmán-napot.
Ezeken a rendezvényeken mindig megnyitunk egy új időszaki kiállítást is. Ennek anyagát mindig Klári néni, a művész most 92 éves özvegye állítja össze. Ezúttal a művész korai illusztrációit gyűjtötte egybe, pl. az 1952-ből megmaradt vizsgamunkájának egyes darabjait, melyek Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor c. művéhez készültek. Ugyancsak megtekinthetők Kolozsvári Grandpierre Emil: Foltonfolt király c. mesekönyvéhez készült tollrajzok.
A megnyitót a Mikszáth Kálmán Gimnázium tanárainak és diákjainak felolvasása tette emlékezetessé.
2018 november 8-án Pásztón ünnepeltük meg a Magyar Tudomány Napját.
Ennek délelőtti programja a Pásztói Múzeumban megtartott tudományos játszóház volt, ahol a pásztói Magyar Szentek Római Katolikus Általános Iskola három osztályának tanulói számára mutattuk be a földtudományi kutatómunka néhány alapvető módszerét.
A délutáni előadóülést a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ emeleti nagytermében rendeztük meg. Ennek célja az volt, hogy a Nógrád megyében dolgozó tudományos minősítéssel rendelkező szakemberek röviden ismertethessék kutatási eredményeiket.
A konferenciát köszöntötte Dr. Roósz András, a Miskolci Akadémiai Bizottság elnöke, Skuczi Nándor, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke és Bodrogi István, Pásztó város alpolgármestere.
A program során Dr. Nagy Csilla irodalomtörténész a természettudomány és a kortárs magyar irodalom kapcsolatáról beszélt.
Galcsik Zsolt levéltáros kollégánk a szécsényi ferences kolostorban őrzött 15. századi Cicero-kódexet mutatta be.
Kovács Krisztián levéltáros a kékkői járás török hódoltság alatti történeti földrajzáról tartott előadást.
Néprajzos kollégáink két előadással jelentkeztek. Dr. Limbacher Gábor a hagyományos települések szakrális térszerkezetét elemezte.
Dr. Limbacherné Lengyel Ágnes: A Szent-Márton nap hagyományainak eredetével ismertette meg a hallgatóságot.
A közgazdaságtudományt Dr. Oravecz György képviselte, aki a vállalkozói kultúra magyarországi gazdasági és társadalmi hatásait elemezte az utóbbi 30 év távlatában.
Anderkó Anna, régész a Füleki vár 1944-évi ásatásán előkerült kályhacsempék díszítési sajátosságait és európai kapcsolatait taglalta.
A művészettörténetet Dr. Vasvári Zoltán képviselte, aki a 100 éve elhunyt Carl Larsson svéd festő gyermekábrázolásait mutatta be.
Szepessyné Judik Dorottya a hallássérültek kezelését mutatta be történelmi távlatba.
Dr. Gusztiné Toronyi Judit levéltár igazgató a salgótarjáni társadalmi elit sajátosságait elemezte a századeleji Salgótarján vonatkozásában.
A természettudományokat Dr. Gherdán Katalin és Dr. Hír János képviselte. Előbbi a pásztói üveghuta 1986-évi ásatásán előkerült üvegek laboratóriumi elemzésének eredményeivel ismertette meg a hallgatóságot. Utóbbi Montenegró természeti értékeiről és szépségeiről beszélt.
Kedves Látogatóink!
Múzeumunk a Földtudományos Forgatagon való részvétel miatt szombaton és vasárnap zárva tart. (2018.11.10-11.11.)
