A Mátrában a Nagyhársasi Andezit képződését egy nyugalmi, lepusztulással jellemzett időszak követte még a bádeni korszak alatt kb. 14 és 13 millió évek között. Ekkor alakultak ki azok a tengertől elzárt tavak és lagúnák, melyekben képződött a kovaföld, vagy diatomit. Ez a szürkésfehér porózus anyag a kovaalgák vázainak milliárdjaiból felhalmozott üledékes kőzet hasznos ipari nyersanyag. Hő- és hangszigetelő tulajdonsága okán speciális építőanyagként használják. Ezen kívül a hadiipar is alkalmazza pl. az erősen robbanó nitroglicerint itatják fel vele. A kiszáradt kovaföld úszik a vízen. Ezért kapta a palóc népnyelvben a „parafakő” megnevezést.
Legszebb feltárása a már felhagyott szurdokpüspöki kovaföldbánya. A szabályos, és finom rétegzettségű kovaföldben ma is látható egy fekete opalitréteg. A bánya működése során előkerült csontleletek bizonyítják, hogy az egykori tó partján nagytestű emlősállatok, orrszarvúfélék és ormányosok (pl. kapafogú őselefánt: Deinotherium) is éltek. Maradványaik a Pásztói Múzeum „Évmilliók üzenete Nógrádban” c. állandó kiállításában láthatók.
Egy kevésbé ismert kovaföld előfordulás található a Hasznosi Vár-hegy tövében, mely szintén tartalmaz csontmaradványokat. Közülük a leggyakoribbak a teknőspáncél töredékek. De innen kerültek elő olyan rágcsálók fogmaradványai is, melyeket erről a lelőhelyről ismert meg a tudományos világ. Ezek: a Cricetodon hungaricus és a Democricetodon hasznosensis.
A Cricetodon hungaricus egy viszonylag nagytestű hörcsögféle volt. Hozzá hasonló leleteket Törökországban találtak. A Cricetodon nem képviselői kb. 15 millió éve jelentek meg Európában.
Kb. 10 millió éve Közép-Európából eltűntek, de D-Európában egészen a pliocén végéig fennmaradtak.
A Democricetodon hasznosensis egy ma élő aranyhörcsöghöz hasonló méretű rágcsáló volt. Hasznoson kívül csak Sámsonházáról és Szentendréről került elő. A Democricetodon nemzetség igen fajgazdag volt. Kb. 17 millió éve jelentek meg és mintegy 9 millió éve haltak ki, pontosabban továbbfejlődtek, mivel belőlük alakultak ki a késő miocéntől máig élő „modern” hörcsögfélék.
Rajtuk kívül még mókusok, pelék, cickányok, sünfélék és denevérek maradványait is ismerjük Hasznosról.
A hasznosi lelőhely sajátos tulajdonsága, hogy szárazföldi és tengeri állatok (pl. cápák) maradványait egyaránt tartalmazza. Ez arra vall, hogy egy hirtelen nagy erejű tömegmozgás az édesvízi-mocsári környezetben lerakódot üledéket a szárazföldön élt állatok maradványaival együtt besodorta egy sós vizű lagúnába.
