A látványraktár egyik legszebb opálja
Az opál valaha keresett drágakő volt, már az ókori emberek is nagy becsben tartották. A görögök, római, egyiptomiak egyaránt értékelték ezt a szivárványszínben játszó követ. Marcus Antonius római hadvezér egy különösen értékes opállal kívánta meglepni szerelmét, Kleopátrát. Az ásvány tulajdonosa (egy gazdag szenátor) azonban semmi pénzért nem volt hajlandó megválni a darabtól, inkább száműzetésbe vonult.
Lelőhelyek régen és ma
A középkori Magyarország valóságos opál-nagyhatalom volt: a Felvidéken kitermelt nemesopál a világ számos pontjára eljutott. Ez a virágzás egészen az 1800-as évek második feléig tartott, amikor a piacot elárasztotta az Ausztráliából nagy mennyiségben érkező, olcsóbb, de gyengébb minőségű opál. A hazai termelés mind inkább visszaszorult, majd 1920-ban meg is szűnt. Így ért véget a történelmi Magyarország „opálkora”. Hazánk mai határain belül is előfordul az opál: a Börzsönyben, Cserhátban, Mátrában, a Zemplénben és a Tokaji-hegységben egyaránt találkozhatunk vele. A Pásztói Múzeum gyűjteményében lévő, fentebb bemutatott példányok Gyöngyösorosziból származnak. Múltjuk meglehetősen kalandos: Lipthay Béla korábbi gyűjtéséből kerültek az általa létrehozott Nógrád Megyei Természettudományi Gyűjteménybe, Balassagyarmatra. Halálát követően a gazdátlanná vált gyűjtemény átkerült Pásztóra. Többszöri kényszerű költözést követően 1997-ben nyertek végleges elhelyezést a mai múzeumnak helyen adó kolostorépületben. Jelenleg a pincében kialakított látványraktárban tekinthetők meg, számos dekoratív ásvány és kőzet társaságában.
Opál a Pásztói Múzeum gyűjteményében
Viaszopál a Pásztói Múzeum gyűjteményében
A színek mögött rejtőző kémia és fizika
Különleges ásvánnyal állunk szemben: az opál tulajdonképpen víztartalmú kovasav, mely kémiailag a SiO2.nH2O képlettel írható le. Így már nem nehéz kitalálni, hogy az oxidok-hidroxidok csoportjába tartozik. Kristályszerkezete amorf, vagyis hiányzik az ásványokra amúgy jellemző rendezettség, szabályosság. Emiatt szerkezetileg inkább a folyadékokra hasonlít, gyengén kristályosodott kolloidnak tekinthető. Megjelenését tekintve az opál elég változatos: a nemesopál tejfehér vagy fekete, gyakran csillog (opalizál), míg a tűzopál nevéhez méltóan vöröses-narancsos színű, és nem feltétlenül színjátszó. A közönséges opál egyáltalán nem csillog, szürke, fekete vagy zöld színben fordul elő. Az ásvány színét a benne előforduló szennyeződések határozzák meg: a vas-oxid például a vörös, a nikkel pedig a zöld színért felelős. Az átlátszóság mértéke szintén széles skálán mozog: az üvegfényű (átlátszó) példányok a leggyakoribbak, de előfordulnak teljesen átlátszatlan (opak) példányok is.
Májopál a Zemplénből
A színjátszás okát az ásvány belső szerkezetében találjuk: az apró, emberi szem számára láthatatlan (mintegy egytized mikron nagyságú, azaz 0,0001 milliméteres) szilikátgömbök jelenlétéből adódik. Amennyiben ezek a gömböcskék egyforma méretűek és szabályos térbeli elrendeződést mutatnak, ún. diffrakciós rácsot hoznak létre. Az ásványra eső fény elhajlása, szóródása és törése felelős a színjátszó, irizáló csillogásért, mely a megfigyelés szögétől függően is változik. A jelenséget hétköznapi szóval opalizálásnak vagy opaleszcenciának nevezzük.
Nemesopálok a szlovákiai vörösvágási bányából. (Forrás: Wikimedia Commons, licensz: CC BY-SA 4.0)
A megkövesedett fáktól a faopálig
Az opál alacsony hőmérsékleten válik ki a szilíciumban gazdag vizekből, tehát hidrotermális eredetű. Ha a kovasav elhalt fák szöveteit itatja át, faopál keletkezik. Ilyenkor a növényi szövetek teljesen konzerválódnak: a kihűlést követően szilárd, nehéz kővé változik át a korhadt fadarab, csiszolt felülete pedig opálhoz méltóan gyönyörűen csillog. Gyakorlatilag egy megkövesedett fáról beszélhetünk, ahol a szöveteket opál tölti ki.
Faopálok a Pásztói Múzeum gyűjteményében (balra: Lipthay Béla gyűjtése Nógrádszakálból; jobbra: kétszikű növény maradványait őrző faopál Buják környékéről)
További érdekességek, információk
A 2025-ös év ásványáról további információkat találsz az alábbi oldalon: https://evasvanya.hu/
Játékos tudáspróba
Ha már kigyönyörködted magad a szebbnél szebb opálokban, itt ellenőrizheted tudásod